Egyesület

Honvéd Aurora Sportegyesület

1971. augusztus 18-án Budapest, V. kerületében, 24 fő vizet- és természetet szerető sportolni vágyó katona, honvédségi dolgozó és a Budapesti Honvéd Sportegyesület él- versenysportot befejező tagjai egyező akaratával megalakításra került az Aurora Sportegyesület. Az egyesület létrehozásának célja, hogy a honvédelmi tárca le­hetőséget te­remtsen Budapest helyőrségben szolgálatot teljesítő hivatásos állomány, polgári dolgozók, nyugállományú katonák és mindezen személyek hoz­zá­tartozói számára a rendszeres sporto­lásra, továbbá szabad idejük egészséges, kulturált eltöltéséhez.

Tudni kell, hogy a katonai alakulatok bázisán, köztük Budapesten is már az Aurora létrehozása előtt szinte az egész országban létrejöttek „honvéd” nevet viselő egyesületek, abból a célból, hogy az él- és versenysportból bevonultatott sportolók számára a katonai szolgálat alatt is biztosított legyen a rendszeres sportolás és versenyzés.

Az egyesület a „honvéd” név hivatalos viselésére csak 1974-ben kapott engedélyt és felhatalmazást a Honvédelemi Minisztériumtól. Ettől kezdve az egyesület mozaik szava a szervezet kezdőbetűiből összeállított: Honvéd Aurora Sport Egyesület: HASE.

Az egyesület rövid idő alatt több szakosztályos egyesületté nőtte ki magát. Több szakosztályon belül létrejöttek a különböző sportági szakkörök, szakágak. A HASE név választásának történetéről nincs írott feljegyzés, ezért az egyesület alapítása évéből adódóan, az akkori magyar társadalmi berendezkedés okán nem kizárt, hogy a védett páncélfedélzetes Auróra cirkálóról kapta a nevét.

Meg kell jegyezni, hogy az Aurora szónak több jelentése is van.  Az ókori mitológiában a latin megfelelője a hajnal istennője, de jelent sarki fényt, pirkadatot, hajnalpírt, virradatot és még  lehet a jelképpé vált cirkáló is. Támpontot adhat, hogy hogyan írjuk. Abban az esetben, ha Auróra szót hosszú ó-val írjuk, akkor cirkálóról beszélünk, ha viszont rövid o-val, akkor az ókori mitológia latin megfelelőjéről van szó, vagy a légkörben zajló elektromos jelenség az Aurora Borealis. Az egyesület fennállása alatt, a rendszerváltás előtt a hosszú ó-val írt változatot használták, de azt követően a rövid o-val írjuk általában.

Sarki fény Névtelen Hajó

                         Sarki fény                              Hajnal Istennője                         Auróra cirkáló

Egy biztos, hogy ma már csak használjuk a nevet és nem az eredetét kutatjuk, annak ellenére, hogy divat lett az Aurora név.

A Honvéd Aurora Sportegyesület nevében mindig is a „honvéd” szó jelentésén volt a hangsúly. Az egyesület a honvéd névhez hűen céljaiban elsősorban a honvédelem ügyét szolgáló társadalmi szervezet. A HASE mindekori tagsága úgy gondolja, hogy  jó döntés volt az egyesület   létrehozása. Az egyesület tagsága és vezetése  büszke a múltjára és bizakodva néz a jövő kihívásai elé. A HASE meglapítása után, pár év alatt 10 szakosztályos egyesületté vált és kisebb, nagyobb szakosztály szám növekedés, illetve csökkenéssel a jubileumi évforduló évében 11 szakosztályos klub.

A HASE-t a többi honvéd sportegyesülethez hasonlóan szoros szálak kötik a Magyar Honvédséghez. Az egyesülési jogról szóló 1989. II. tv. hatályba lépésekor, később a közhasznúsági törvény megjelenésével, majd a civil törvény beiktatásával egy új korszak kezdődött az egyesület életében. Ezek a jogi szabályozások egységes, törvényes keretek közé terelték a hazai sportéletet, és alapjaiban változtatták meg a civil szervezetek működését (gazdálkodás, beszámolási kötelezettség, adó- pénzügyi kérdések), de fő feladatukban továbbra is az egyetemes sport és a honvédelem ügyét szolgáló sporttevékenység maradt a fő feladat.  Ezek a változások a Tagság számára nem érzéklehető módosulások az egyesület életében, ez inkább az egyesület ügyvezetését érintő kötelezettségi iránymutatások.

Az egyesületben az alapítás időszakában a versenysport több sportágban is jelen volt, de nem az volt a jellemző, hanem az amatőr sport (akkori időben tömegsport) kapott kiemelt hangsúlyt.  A rendszerváltás után (1989), a kilencvenes évektől már elsősorban a szabadidős sportmunka a meghatározó. 2021-re már csak a sakk a gyorstollaslabda és a darts sportágakban van versenysport az egyesületben. Természetesen ez nem teljesen fedi a valóságot, mert ezen túl több sportágban részt vesznek az egyesület tagjai a különböző versenyrendszerekben, de ez nem azt jelenti, hogy ezekben a sportágakban a hazai bajnokságok éllovasa lenne a HASE.

Az egyesület 11 szakosztályában önálló és önkéntes sportmunka folyik. A HASE minden szakosztálya rendelkezik önálló vezetéssel, autonómiával, de ettől még a szakosztályok nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, hanem csak a sportmunka alapvető alkotó műhelyei, szervezeti egységei, ami nélkül nem létezhetne az egyesület. A HASE legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttközgyűlés. Az ülések közötti időszakban a sportegyesület ügyvezető szerve az 5 fős elnökség.  A napi, operatív ügyek vitelét az ügyvezető elnök Marti György és a társadalmi elnök Farkas László, továbbá a pénzügyi adminisztrációt végző Vismeg Katalin és az önkéntes segítő Márta Emese, valamint a könyvelést végző Benke Margit látja az egyesület Alapszabályában meghatározott jogkörben

Honvéd Aurora Sportegyesület színe, zászlaja, logója

A Honvéd Aurora Sportegyesület Alapszabály szerinti színe: piros-fehér. Ebben nincs is semmi rendkívüli, mert ezt a színt több egyesület is használja. Az egyesület Közgyűlésének első döntése a HASE Alapszabályának összeállítása és abban az egyesület címerének meghatározása, majd annak elfogadása.

Az alapításkor úgy döntött a Közgyűlés, hogy a HASE zászlaja: téglalap és háromszög alakú. A zászló anyagának színe piros, vagy fehér, ezért piros alapon fehér, míg fehér alapon piros körben elhelyezett felirattal az egyesület neve és nevének rövidítése található.  Tehát az egyesület címere (mai szóval logója, emblémája) csak szöveges megjelenítés, melyben nem szerepel grafikai elem, ezért ma logónak hívjuk.

Honvéd Aurora Sportegyesület hivatalos címre (logója)

Logó

Ezt a címert használták téglalap és háromszög alakú zászlón úgy, hogy a szocialista időszakban kiegészítették a logó fölé helyezett ötágú vörös csillaggal. Ez a változat nem volt bejegyeztetve a bíróságon. Magyarország Alaptörvényének elfogadása és hatálybalépése, illetve az önkényuralmi jelkép(ek) használatának szabályozása megtiltotta az ötágú vörös csillag használatát Magyarországon, ezért a HASE zászlóin ettől kezdve nem jelenik meg ez a jelkép.

Az évek során az egyesület logójának változtatására voltak kísérletek, amit a Küldöttek sosem hagytak jóvá, ezért csak a szakosztályi célokra készült, nem hivatalos, egyedi elgondolású logó használta került elő egy-egy szakosztálynál. Ezek elsősorban a szakosztályok fantáziájával alkotott ábrázolási formák (logók) és nem a törvényesen bejegyzett, illetve elfogadott változatok.

Az elkészített logókat a szakosztályok használják pólókon, jelvényeken, okleveleken, saját ügydarabokon, leveleken, jegyzőkönyveken. Elmondhatjuk, hogy vannak köztük szimpatikus és kreatív elgondolások, melyeket alább bemutatunk.

LányokGyorstollasFoci logóHASE természetHASE zöld

A fenti logók közül a hölgyek pólóján lévő kreatív elgondolás tér csak el az egyesület alap címerétől. A többi megjelenítés meghagyta az alap címert (logót) és csak azt egészítette ki a szakosztályra utaló díszítő elemmel, mint a babérkoszorú, ami a természetjárókat szimbolizálja. Ezeket a változatokat ma is használják túra emléklapokon, jelvényeken, kitűzőkön, de nem kerültek bírósági bejegyzésre.

Mint látjuk a HASE címere (logója, emblémája) letisztult egyszerű szöveges formájú alkotás, ami talán nem is címer, mert nem egy bonyolult jelképekből álló, szimbólumokkal tarkított megjelenítés, és nem is embléma, amin képi elem, illetve szimbólum van megjelenítve, hanem az egyszerű szöveges kivitelezésű logó, de természetesen a tisztelt olvasóra bízzuk, hogy minek nevezi.

Alakuló Közgyűlés

Az egyesület megalakítása a honvédelmi tárca kezdeményezésére, 1971-ben kezdődött az V. kerületi Pálffy György utcában (ma Balaton u. HM I. objektuma).  Azt tudni kell, hogy ebben az időben már több mint ötven honvéd sportegyesület működött az országban a katonai alakulatok bázisán. Ebből Budapesten 4 tevékenykedett. Egy a Zrínyi Miklós névét viselő katonai akadémián, egy a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, egy Budán, Budai Honvéd Sportegyesület néven, és az egyetemes magyar sport legeredményesebb egyesülete a Budapesti Honvéd Sportegyesület a XIII. kerületi Dózsa György úton.

A minisztérium által megfogalmazott célok ismeretében a tárcánál szolgálatot teljesítő vizet és természetet szerető katona és polgári alkalmazottak előkészítették az alakuló közgyűlést, amit 1971. augusztus 18-ra hívták össze, melyen 24 fő vett részt. A közgyűlésen kimondták az Aurora Sportegyesület megalapítását, megválasztották az öt fős elnökséget (Dr. Balázs György elnök ezredes, dr. Szűcs Imre titkár, Baráth Ferenc, Naszódi György, és Varga Imre tagok) és a Számvizsgáló Bizottságot (Téri Géza elnök, Berecz Géza, Soós László tagok). A Közgyűlés elfogadta az egyesület Alapszabályát és két szakosztály bázisán megalakult az Aurora Sportegyesület.

Az egyesület két alapító szakosztálya a túraevezős, melynek vezetésével Szojka Mártont bízták meg, és a másik a motorcsónak, melynek vezetője Szatmári Ádám lett. Mint látjuk az alapításkor az Aurora Sportegyesület két szakosztályos vízi sportokra és a természetre épülő egyesület bázisán kezdte meg a honvédelem érdekében tevékenységét.

Evezősök  Notorcs
Túraevezős Szakosztály                                                                         Motorcsónak Szakosztály

A megalakult sportegyesület zászlajára a tömegsport (ma szabadidősport, amatőr sport, sportrekreáció, mindenki sportja) került ki célként. Az egyesületnek nem voltak nagyra törő tervei csupán a sportolás öröme vezérelte az alapítókat. A létrehozott egyesületnek gyorsan terjed a híre a Budapesten szolgálatot teljesítő hivatásos katonák és polgári alkalmazottak körében. Az evezős szakosztály a margitszigeti csónakházban (BHSE) néhány kabin birtokában, 7 – 8 hajóval kezdte meg tevékenységét és bekapcsolódott a Budapest V. kerület, majd a Budapesti Természetbarát Szövetség (BTSZ) vízi túrázóinak munkájába.

Az egyesület aktivitása példaértékű volt, annak ellenére, hogy akkor még (1972-től) minden második szombat volt szabad és nem ismerték az ötnapos munkahetet. A munkás hétköznapok után jól jött az aktív pihenés és szórakozás, amit a tagság a különböző versenyeken, túrákon és sportmegmozdulásokon való részvétellel töltött és szinte szomjazott az amatőr sikerekre. Ezzel elindult az egyesület a megállíthatatlan fejlődés útján. Az egyesület tagsága részt vett szinte minden meghirdetett sportprogramban és ez mellett szervezte a saját túráit és programjait.

Az Aurora elnöksége nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az egyenletes fejlődéshez és a rendszeres sportoláshoz megteremtse az anyagi forrásokat, kialakítsa a szervezeti kereteket és biztosítsa a folyamatos működéshez szükséges feltételeket.  Az egyesület elnöksége a kezdeti időszakban – a kor szellemét vakon követve – rendszeresen ülésezett, amely során értékelte az elért eredményeket és megjelölte a tennivalókat, ezzel segítve a szakosztályok munkáját. Az alapítás után évenként, majd később kétévenként közgyűlést tartottak az egyesület tagjai. Az olvasó számára meg kell jegyezni, hogy a hetvenes és nyolcvanas években még nem volt az egyesületek működésére egységes jogi szabályozás, ezért a pártállamra jellemző ülésrendet alkalmazott az Aurora vezetése.

Az egyesület nevének használata és választása

Az egyesület alapítása pillanatában még nem használta „Honvéd” nevet, ezért Aurora Sportegyesület néven került megalapításra és bejegyzésre a bíróságon.  A „Honvéd” név viselésére a honvédelmi tárca csak 1974-ben adott engedélyt és ettől kezdve az egyesülete neve: Honvéd Aurora Sportegyesület.

Hozzá kell tenni, hogy egy 1971. augusztus 23. napján kelt sportegyesületi nyilvántartó lap tanúsága szerint az egyesület Auróra SE néven került nyilvántartásba a Magyar Testnevelési és Sportszövetség V. kerületi Tanácsa által.  Megvizsgálva az eltelt ötven év hivatalos levelezéseit, dokumentumait, az Aurora nevét hol így, hol úgy írják. Az eredeti címerben rövid o-val írjuk. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szintén a rövid o-val írt változatot használja. A nyilvántartást végző bíróság hol így, hol úgy használja. Úgy gondolom, hogy, ha a rendszerváltás után eltelt harminc év alatt senkiben sem merültek fel kételyek a névvel kapcsolatosan, akkor továbbra is maradjon nyitott ez a kérdés még ötven évig.

HASE története

Tisztelt Olvasó!

A HASE történetét az alábbi kiadványban olvashatja.

HASE_50_kiadvany_nyomda végleges